Áprilisban lélektani határt tört át az ingatlanpiaci kereslet, és a feladott lakáshirdetések száma is jelentősen növekedett, ami további élénkülést vetít előre 2024-re vonatkozóan - áll az ingatlan.com áprilisi kereslet-kínálati összesítőjében.
A magyarok 67 százalékának nincs otthon klímája, legnagyobb arányban ventilátorral hűtenek a nyári melegben. Akik mégis vásárolnak, azok egyértelműen az ár és az energiafogyasztás alapján hozzák meg a döntésüket - derül ki a Hisense friss reprezentatív kutatásából. A klímával rendelkező magyarok a hűtés funkció mellett a fűtést is szívesen használják, de 10-ből csak hárman tudják elképzelni, hogy a klíma legyen az elsődleges fűtési eszköz.
Az MNB után a KSH is közzétette 2023. IV. negyedévre vonatkozó frissített lakásárindexét, valamint adásvételekre vonatkozó számait. Ez alapján 2023-ban negyedével kevesebb lakást adtak el, mint egy évvel korábban, de az év folyamán lassuló ütemben visszaeső forgalom a IV. negyedévben már növekedésbe váltott. A teljes lakáspiac 2023. évi árszintje 5,8%-kal haladta meg az előző évit. A használt lakások éves szinten 5,0, az újak 11,5%-kal drágultak, mindkét érték elmaradt a korábbi évek gyorsabb ütemű áremelkedésétől. Az összevont lakáspiaci reálárindex a 2022. évi 6,8%-os emelkedés után 2023-ban 10%-kal alacsonyabb lett.
A piac élénkülésével és a fokozódó vevői érdeklődéssel együtt enyhült az érvényesíthető alku mértéke a hazai ingatlanpiacon, azonban még így is a tranzakciók jelentős része, bő 80%-a zárult a hirdetési ár alatt 2024 első negyedévében. Az alku mértéke az összes ingatlantípust és állapotot figyelembe véve, országos átlagban 7% körül alakult. A licitálók aránya a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a duplájára emelkedett, azonban még mindig inkább a vevők kezében van az irányítás az ingatlanpiacon a Duna House szakértői szerint.
Közzétette az MNB a 2023 negyedik negyedévre vonatkozó lakásárindexét, ami alapján a megelőző negyedévhez képes 0,7 százalékos csökkenés, év/év alapon pedig 5,8 százalékos növekedés történt az országos lakásárakban. Utóbbi érték a tavalyi második és harmadik negyedévinél is magasabb, vagyis - az alacsony bázis miatt - ismét erősödni látszik a lakásárak országos növekedése.
Az építőipar és a fenntarthatóság kapcsolata ellentmondásosnak tűnhet, de egyre nagyobb figyelmet kap az épületszektor teljes zöldítése. Hogy az új építések kapcsán mik a gyártói tapasztalatok, hogyan csökkenthető a karbonlábnyom, milyen felújítást érdemes elvégezni a lakóingatlanokon, arról a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciáján Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatójának, az IFK alelnökének moderálásában beszélgettek a szakértők.
Az ingatlanpiaci aktivitással együtt mérséklődött a kiköltözési hullám a fővárosi agglomeráció településein, ahol tavaly 18%-kal kevesebb adásvétel zárult, mint az azt megelőző évben. 2024 azonban a Budapest környéki területek ingatlanpiacán is fordulópontot hozott, a fokozódó érdeklődés és a növekvő tranzakciószámok az árakon is nyomot hagytak, így 8%-os emelkedés után 640 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterenkénti ár, míg az otthonteremtés költsége 10 millió forinttal, 69,6 millió forintra emelkedett az idei első negyedéves adatok alapján a Duna House szerint.
A Bankmonitor szakértőinek becslése szerint a ma bejelentett könnyítésnek köszönhetően közel duplájára emelkedhet az új otthonfelújítási programra jogosultak száma. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy sietnie kell azoknak, akik kihasználnák a lehetőséget, mert a rendelkezésre álló 108 milliárd forintos keret még gyorsabban kimerülhet.
Az elmúlt években erőteljesen visszaesett a lakáspiaci aktivitás, azonban a tavalyi év vége óta emelkedő tendenciát mutatnak a tranzakciók. Az irodaépületek funkciója és kihasználtsága teljesen átalakult a Covid óta, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne rá kereslet – mondta el a Portfolio-nak Berényi Zsolt, a Property Market fejlesztési igazgatója, akit az év elején hatályba lépett ESG-törvény hatásairól is kérdeztük, illetve a BudaPart aktualitásairól is beszámolt.
Mindössze 1 euróért kínálnak eladásra egy felújítandó ingatlant a franciaországi Saint-Amand-Montrond kisvárosban. Az ország közepén fekvő település célja - ahogy azt korábban több helyen Olaszországban is láttuk - a népesség csökkenésének megállítása és a közösségi élet fellendítése - számolt be a CNBC.
Nemcsak a rezsiköltség, de a fenntarthatóság szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a hazai lakásállomány milyen állapotban van. Gyakran szóba kerül, hogy globálisan az épületállomány és az építőipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért, amit a lakásállomány energiahatékonysága is nagyban befolyásol. Hogy Magyarországon mennyire számít korszerűnek az állomány, illetve melyik korszakban épült a legtöbb lakás, azt az alábbiakban néztük meg.
Miközben a lakóingatlan-piac világszerte a magas kamatokkal és az alacsony kereslettel küzd, a luxusingatlanok piaca továbbra is virágzik, ahol az eladások és az árak is jelentős növekedést mutatnak, különösen a készpénzes vásárlások terén - közölte a CNBC.
A Portfolio korábbi értesülése szerint a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma pályázott az MFB Pont Plusz lakossági hálózat kialakítására, és az MFB hétfői közleménye alapján ez a konzorcium meg is nyerte a közbeszerzési eljárást. Egyebek mellett a június 3-án induló otthonfelújítási program is itt lesz elérhető, a később szintén uniós forrásból induló programok mellett.
Sokan várnak arra, hogy a nemrég bejelentett otthonfelújítási program részleteinek ismertetése után júniusban benyújthassák a családi házuk felújítására kiírt pályázatot. Mindez az érintett ingatlantípusok iránti keresletet is növelheti, a kamatmentes hitel és a támogatás mellett kedvező feltételekkel valósulhat meg a korszerűsítés. Az alábbiakban arra voltunk kíváncsiak, milyen árkülönbségek vannak az ország egyes részein a programba bevonható felújítandó és felújított gázfűtéses családi házak között. Emellett arról is kérdeztük a szakértőket, hogy egy ilyen felújítás milyen mértékben épülhet be az egyes ingatlanok árába.
A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.
Együttműködési szerződést írt alá a Duna House és az OTP Ingatlanpont, amelynek köszönhetően a két országos közvetítői hálózat a kizárólagos megbízásaik esetében keresztértékesítési lehetőséget biztosít egymásnak. A cégek várakozásai szerint a hálózatok együttműködése az összesen közel 220 ingatlanirodában dolgozó több mint 2000 ingatlanértékesítő által kiszolgált ügyfélnek jelent hatékonyabb segítséget az ingatlanuk értékesítésében vagy megtalálásában.
Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen - derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.
Ahogy már többször írtunk róla, júniustól indul az otthonfelújítási program, amiben június 3-tól az MFB Pontokon keresztül lehet részt venni. A program elindítását számos szakmai és szakértői egyeztetés előzte meg, a beérkezett javaslatok együttes feldolgozásával készül a pályázati felhívás, amely tervezetének részletei várhatóan már jövő héten megismerhetők lesznek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Emellett az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) kialakít egy felületet, amelynek segítségével a leendő pályázó előzetes kalkulációkat végezhet el a várható költségekről és energiamegtakarításokról. Április 24-én, a Sustainable Tech konferencián is szó lesz az épületek felújításáról, az eseményen részt vesz Vass Lajos, az ÉMI fejlesztési igazgatója.
Reagált a KÉSZ Építő Zrt. a Duna Terasz Grande (DTG) tűzjelzővel kapcsolatos korábbi állítására. A cég kiemelte, hogy a KÉSZ Építő Zrt. nem tartotta hónapokon keresztül kikapcsolva a rendszert. A Duna Terasz Grande lakópark birtokbaadásának napján, azaz 2024.03.27.-én, valamint azt megelőzően is a tűzjelző berendezés működött, mindössze a berendezés szirénája volt lekapcsolt állapotban Tóth Csaba, a DTG ügyvezetőjének személyes kérésére.
A befogadott kérelmek száma alapján az igénylő házaspárok 87 százaléka használt lakóingatlant vásárol a januárban bevezetett CSOK Plusz segítségével, az új lakások aránya 13, a bővítésé pedig 1 százalék – közölte a családügyi államtitkár egy mai sajtótájékoztatón.